Pagonyi Adrienn EV.

Ma medve lennék…

Az ilyen hideg, szürke napokon, azt hiszem, szeretnék medve lenni. 

Télire vastag bundát növesztenék, ez most is megy amúgy, de mindig akad egy-két ügyes kezű kozmetikus, aki megszabadít tőle, azután bekuckóznék a barlangomba, és ki sem bújnék tavaszig. Ami nagyon fontos, hogy kontinentális medve lennék, nem holmi úszó táblákon egyensúlyozó jeges, akkor sem, ha annak mindig vastag és vízhatlan a subája.  Ősz végétől tavaszig tehát a kellemes meleg barlangban szunyókálnék és dobnék le semmi erőfeszítéssel néhány tíz kilót, nem kéne mozgáson vagy diétán törnöm a fejem. Tavasztól őszig pedig a kellemes kinti melegben járnám a vidéket, legelném a málnát, pofoznám a méhkasokat és tapicskolnék a folyókban, tátott szájjal várva, hogy beleröpüljön a légy, a sült galamb, de leginkább a lazac. 

Ezért nem szeretnék lazac lenni.  Mégis, milyen az, amikor a lazac lánya, vagy fia, szerelmi mámortól megrészegülve és valami ősi ösztöntől hajtva elindul felfelé a folyón, a szíve a boldogságtól ugrál, ő meg ki a vízből, hogy nagyokat csobbanva zuttyanjon vissza és akkor hopp, egyszer csak ott találja magát fejét leharapva egy medve szájában.  Tiszavirág élet.  Egyeseknek.  A kérészeknek csak igazán. 

Kérész sem lennék.  Mekkora szívás már, hogy eltölt háromszázhatvannégy napot a víz alatt, meg a nádszálon, hogy aztán kikelve élvezze a repülés szabadságát, járja a násztáncot, aztán jól lakjanak vele a sügerek.  Lepetézek.  Mármint ők petéznek le.  Mielőtt még megeszik őket.  Viszont, legalább szépen táncolnak.  Táncolni mondjuk, én is tudok, ráadásul nem csak egy bizonyos napon és a sügerektől sem kell tartanom különösen, tekintettel arra, hogy csak pucolt, sütött formában szokásom vele találkozni a tányéron.  Úgy meg nem veszélyes, hacsak torkomon nem akad egy szálka, vagy az étteremből hazafelé fejemre nem esik egy tégla, esetleg elüt egy villamos.

Hiába, veszélyes dolog embernek (is) lenni.  Azt hiszem, mégiscsak medve lennék.

(A szerző megjegyzése: egy korábbi írásgyakorlat került a kezembe és ma is pont passzol.)

Ma medve lennék…

Az ilyen hideg, szürke napokon, azt hiszem, szeretnék medve lenni.  Télire vastag bundát növesztenék, ez most is megy amúgy, de

Létezz önmagadként!

Hát köszi… Önmagadként létezés.  Mi van akkor, ha ez nem egy újabb meghatározás magadról? Inkább egy tér, lehetőség, ahol nem

A pénz beszél…

Állj meg egy pillanatra és nézz mögé! Ha a pénz egy ember lenne, egyáltalán hajlandó lenne veled egy asztalhoz ülni,

Terveztem neked egy új évi programot!

Ez a tíz hét most csak rólad fog szólni! Tíz hét, ahol mindent megkapsz, hogy ne csak álmodd, de éld is álmaid életét. Tíz hét, ami után semmi sem lesz olyan, mint annak előtte.